Somogy MegyeiA Társaság 1904-ben alakult. Alapszabályát 77 565/1904. III. a. sz. alatt engedélyezte a belügyminiszter. Első elnöke Roboz István lett. A társaság működését, céljait és feladatait meghatározó gondolat még egy évszázad múltán is egyetemesnek tűnik. Megalakulása után röviddel már olyan neveket olvashatunk a Kaposváron szereplő művészek között, mint Adyé, Reinitzé, Medgyessyé. Különösen gyakran rendeztek a társaság tagjainak előadásában székfoglalókat. Az első világháború szelében és a vérontás éveiben, majd a trianoni katasztrófa idején a társaság nem hallat magáról. Az újjáalakulás 1925. október 23-án történt. A társaság működése öt szakosztályra terjedt ki. Ezek: szépirodalmi, tudományos, szakirodalom, festőművészeti, zeneművészeti és iparművészeti szakosztályok. A társaság ügyvezető elnöke Hortobágyi Ágoston tanfelügyelő, és tiszteletbeli elnöke Rippl-Rónai József, a város világhírt szerzett festőművésze lett. Még a húszas évek második felében alakult meg a társaságon belül a Berzsenyi Dániel Szobor Bizottság, amelynek legfőbb feladata volt, hogy szobor felállításával adózhasson az irodalomszerető kaposvári polgárság a nagy költő emlékének. A bizottság megrendelte Fetter Károly dombóvári szobrásznál azt a kisméretű mellszobrot, amelyet a város legszebb parkjában, a mai Berzsenyi-parkban helyeztek el. Erről az eseményről készült egyébként a város történetében az első hangosfilm-felvétel. A társaság a húszas évek végére Kaposvár szellemi központjává vált. 1935. november 17-én a Berzsenyi Társaság az Erdélyi Szépmíves Céh néhány íróját hívta meg, Nyírő József egy novelláját olvasta föl, majd Tompa László költeményeiből adott elő. Elbeszélését olvasta föl Molter Károly és Tamási Áron valamint Kemény János. Berzsenyi Dániel halálának százéves évfordulójára, 1936-ban az Akadémia kiadásában megjelent a költő új kritikai kiadása. A kiadáshoz a Berzsenyi Társaság jelentős összeggel járult hozzá. 1946 őszén Takáts Gyula elnökletével ideiglenes elnökség alakul. A Társaság vezetőségében találjuk a tiszteletbeli elnöki posztokon Bobánovics Jenő főispánt, Tömpe István alispánt, Rostás Károly polgármestert, Várkonyi Nándor, Illyés Gyula és Harsányi Lajos írókat. Hamarosan fővárosi ügyvezető titkárt is választottak Borsi Darázs József személyében. Újjáalakulása után 1947. március 30-án tartotta első felolvasó ülését. Ezen Ruisz György gimnáziumi tanár a képzőművészeti irányok fejlesztéséről beszélt. Szabó Lőrinc saját versét adta elő. Pellérdi Gyula és Hárai Ferenc pedig Fodor András, Szász Imre és Lőrincz László ifjú költők verseiből szavaltak. Az április 26-i felolvasóülésen Tersánszky Józsi Jenő elbeszéléseit olvasták föl, Csorba Győző költeményeiből szavalt, Bohumiczky Szefi és Takáts Gyula novellákat olvastak föl. A társaság díszfelolvasó ülést szervezett a Válasz íróinak. Itt hangzottak el többek között Németh László és Illyés Gyula felolvasásai is. A társaság célul tűzte ki, hogy névadója születésének 172. évfordulójára helyreállíttatja a megrongálódott niklai lakóházat. Jelentős támogatást kapva Darvas József írótól, építési- és közmunkaügyi minisztertől. 564.273/1949.IV.3. számú rendeletével a belügyminiszter feloszlatta annyi más egyesülettel és virágzóan működő társasággal egyetemben a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaságot is. Negyedik újjáalakuló gyűlést 1985. május 20-án tartották a Kaposvári Városi Tanács dísztermében. A társaság elnökévé Takáts Gyulát választotta, főtitkárává pedig Kiss Dénes költő, írót. A társaság védnökei közé Varga Imre szobrászművész, Csorba Győző költő és Martyn Ferenc festőművész tartoztak. Az újjáalakulást követő másfél esztendő elegendőnek bizonyult arra, hogy a Berzsenyi Társaság országos hatókörűvé váljék. 1993-tól a Berzsenyi Társaság a Somogy folyóirat kiadója. Eddigi szerkesztői (Szita Ferenc, dr. Várkonyi Imre, dr. Laczkó András) után Tüskés Tibor 1994-2001-ig, őt követte Varga István 2001-2008-ig, 2008-tól pedig Kósa Csaba. 2007.december 15-én tartott tisztújító közgyűlés döntése alapján elnöke újra Takáts Gyula Kossuth-díjas költő lett 2008. november 20-án bekövetkezett haláláig. Az 1988-ban alapított Berzsenyi-díjban eddig 40-en részesültek. A közel hatszáz fős taglétszámú társaság erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki kapcsolatai a kilencvenes évek óta egyre jobban felerősödtek, állandósultak. A társaság feladatának tekinti a Kárpát-medence irodalmi, képzőművészeti, tudományos életének és művelőinek, képviselőinek támogatását, rendezvényein való bemutatását, szerepeltetését, a magyar nyelv és kultúra ápolását.