Eredeti szövegezés:

 

A végzettség nélküli iskola elhagyási arány az Európai Unió átlagában 2003-tól folyamatosan csökken, 2015-ben 10,9% volt. Hazánkban – a 2008–2010 közötti trendszerű csökkenést (javulást) követően – 2010 és 2013 között folyamatos emelkedés volt tapasztalható. 2014-ben az arány ismét csökkent és elérte a 11,4%-ot, majd 2015. ideiglenes adatai szerint 11,6%-ra emelkedett

A 2014/2015. tanévben az általános iskolai nevelés-oktatásban 1736 tanuló nem szerzett alapfokú végzettséget a tankötelezettségi koron belül. Ezen belül 1699 tanuló lemorzsolódott és új jogviszony sem jött létre, 37 tanuló pedig lemorzsolódott ugyan, de új jogviszony keletkezett, ami azonban a későbbiekben ismét megszűnt. Jelen felhívás célcsoportja elsősorban a lemorzsolódás szempontjából veszélyeztetett általános iskolai korosztály.

Az Országos kompetenciamérés^[1] eredményeiből arra lehet következtetni, hogy már a 6. évfolyam végére kialakulnak a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulók közötti teljesítménykülönbségek, és az iskolarendszer a továbbiakban sem képes mérsékelni azokat. A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésében ezért fontos szerepet játszanak azok a preventív jellegű intézkedések, amelyek az általános iskolai korosztályon belül az iskolaelhagyás szempontjából veszélyeztetett tanulók kiszűrésére irányulnak. 

A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikai keretre vonatkozóan az Európai Unió Oktatási Tanácsa 2011-ben külön ajánlást^[2] adott ki, az alábbi területekre kiterjedő stratégia kidolgozását javasolja a Tagállamok számára:

1. PREVENCIÓ - azonosítsák a végzettség nélküli iskolaelhagyást előidéző társadalmi és oktatási tényezőket, folyamatosan figyeljék a leginkább veszélyeztetett célcsoportok tanulási pályáját, építsenek ki korai jelzőrendszert a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése céljából.
2. INTERVENCIÓ - dolgozzanak ki specifikus beavatkozásokat azok számára, akik ezek nélkül biztosan kihullanának az oktatási rendszerből.
3. KOMPENZÁCIÓ - legyenek olyan kompenzáló, második esély programjaik, amelyek a nappali tagozatos, iskola-rendszerű oktatásból már kimaradtak számára biztosítják a foglalkoztathatósághoz szükséges készségek, képességek elsajátításának esélyét.

 

Jelen felhívás célja a végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása, míg az intervenciós és a kompenzációs célú beavatkozások az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP) 3. prioritási tengelyében meghirdetendő egyéb felhívások keretében fog megtörténni.

 

Jelen felhívás keretében a prevenciót az alábbi beavatkozások szolgálják:

 

• a lemorzsolódás megelőzésére alkalmas, tanulást támogató pedagógiai módszerek kidolgozása, és országos elterjesztése az alapfokú oktatásban résztvevők számára
• a pedagógiai szemléletváltás elősegítését szolgáló pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása

 

A fentiekből következően jelen felhívás céljai közvetetten a végzettség nélküli iskolaelhagyásnak kitett, az iskolai kudarc szempontjából veszélyeztetett gyermekek/tanulók csoportjának támogatását szolgálják.

 

Módosult szövegezés:

 

A végzettség nélküli iskola elhagyási arány az Európai Unió átlagában 2003-tól folyamatosan csökken, 2015-ben 10,9% volt. Hazánkban – a 2008–2010 közötti trendszerű csökkenést (javulást) követően – 2010 és 2013 között folyamatos emelkedés volt tapasztalható. 2014-ben az arány ismét csökkent és elérte a 11,4%-ot, majd 2015. ideiglenes adatai szerint 11,6%-ra emelkedett

A 2014/2015. tanévben az általános iskolai nevelés-oktatásban 1736 tanuló nem szerzett alapfokú végzettséget a tankötelezettségi koron belül. Ezen belül 1699 tanuló lemorzsolódott és új jogviszony sem jött létre, 37 tanuló pedig lemorzsolódott ugyan, de új jogviszony keletkezett, ami azonban a későbbiekben ismét megszűnt. Jelen felhívás célcsoportja elsősorban a lemorzsolódás szempontjából veszélyeztetetttanulók.

Az Országos kompetenciamérés^[3] eredményeiből arra lehet következtetni, hogy már a 6. évfolyam végére kialakulnak a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulók közötti teljesítménykülönbségek, és az iskolarendszer a továbbiakban sem képes mérsékelni azokat. A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésében ezért fontos szerepet játszanak azok a preventív jellegű intézkedések, amelyek a köznevelés rendszerén belül az iskolaelhagyás szempontjából veszélyeztetett tanulók azonosítására irányulnak. 

A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikai keretre vonatkozóan az Európai Unió Oktatási Tanácsa 2011-ben külön ajánlást^[4] adott ki, az alábbi területekre kiterjedő stratégia kidolgozását javasolja a Tagállamok számára:

4. PREVENCIÓ - azonosítsák a végzettség nélküli iskolaelhagyást előidéző társadalmi és oktatási tényezőket, folyamatosan figyeljék a leginkább veszélyeztetett célcsoportok tanulási pályáját, építsenek ki korai jelzőrendszert a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése céljából.
5. INTERVENCIÓ - dolgozzanak ki specifikus beavatkozásokat azok számára, akik ezek nélkül biztosan kihullanának az oktatási rendszerből.
6. KOMPENZÁCIÓ - legyenek olyan kompenzáló, második esély programjaik, amelyek a nappali tagozatos, iskola-rendszerű oktatásból már kimaradtak számára biztosítják a foglalkoztathatósághoz szükséges készségek, képességek elsajátításának esélyét.

 

Jelen felhívás célja a végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása, míg az intervenciós és a kompenzációs célú beavatkozások az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP) 3. prioritási tengelyében meghirdetendő egyéb felhívások keretében fog megtörténni.

 

Jelen felhívás keretében a prevenciót az alábbi beavatkozások szolgálják:

 

• az iskolai lemorzsolódás megelőzésére alkalmas, tanulást támogató pedagógiai módszerek kidolgozása, és elterjesztése az alap- és középfokú oktatásban résztvevők számára
• a pedagógiai szemléletváltás elősegítését szolgáló pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása

 

A fentiekből következően jelen felhívás céljai közvetetten a végzettség nélküli iskolaelhagyásnak kitett, az iskolai kudarc szempontjából veszélyeztetett gyermekek/tanulók csoportjának támogatását szolgálják.

 

 

2. Módosult a felhívás 3.1.1.1 Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek fejezet az alábbiak szerint:

 

I. PROJEKT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSA

 

Eredeti szövegezés:

 

1. A befogadó, nyitottságra ösztönző intézményi nevelés-oktatás pedagógiai eszköztárának fejlesztése, tanulást támogató módszerek kidolgozása

 

• a gyakorlatban alkalmazott, eredményes nevelési-oktatási pedagógiai módszertanok, módszertani ajánlások, hazai és nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtése, rendszerezése, disszeminációja
• a Nemzeti alaptanterv módszertani alapelveihez illeszkedő, a lemorzsolódás megelőzésére alkalmas pedagógiai módszertani eszköztár (a továbbiakban: komplex alapprogram) fejlesztése, teljes körű kidolgozása a 2007-2013-as programozási időszak eredményeinek – kiemelten a TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 kiemelt projektben kidolgozott komplex nevelési-oktatási programok – felhasználásával. A komplex alapprogram elemeit a 3.2. A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások című pont „A komplex alapprogram elemei a következők” felsorolás a) – f) pontjai tartalmazzák.
• a komplex alapprogramhoz kapcsolódó ajánlások, módszertani útmutatók elkészítése
• a komplex alapprogram pedagógiai gyakorlatban történő eredményes alkalmazását támogató

szolgáltatások fejlesztése, interaktív fejlesztő környezet kialakításának támogatása

 

2. A kidolgozott komplex alapprogram intézményi bevezetése és országos elterjesztésének támogatása az alapfokú oktatásban résztvevők számára

• a komplex alapprogram intézményi bevezetéséhez szükséges feladatok ellátása o       továbbképzési anyagok elkészítése és akkreditálása
  • képzések megtartása a képzők számára
• pilot program indítása o a komplex alapprogram kiválasztott, min. 100 alapfokú intézményben történő kipróbálása, elsődlegesen az alapfokú oktatásban, folyamatos szakmai támogatás mellett
  • kipróbálási szakaszban a program folyamatos nyomon követése, értékelése és korrekciója, a folyamatok szakmai minőségbiztosítása
• a komplex alapprogram több ütemben történő országos elterjesztése o a kapcsolódó ütemterv kidolgozása
  • szakmai megvalósítók biztosítása, szakértők bevonása, humánerőforrás biztosítása o       szakmai tevékenységek nyomonkövetése, minőségbiztosítása és utánkövetése o              a komplex alapprogram adaptálása során bevont intézmények mentorálása o        hospitálás, támogató műhelyfoglalkozások szervezése o          tudásmegosztás, hálózatfejlesztés, disszemináció 
• a szakmai megvalósítással összefüggő egyéb tevékenységek támogatása o a komplex alapprogram pedagógiai gyakorlatban történő alkalmazását támogató, aktív tanulást és önálló ismeretszerzést elősegítő tanítási-tanulási környezet kialakítása és a kapcsolódó eszközök beszerzése a bevont intézményekben.

 

Kizárólag a projekt céljához kapcsolódó, a projekt szakmai megvalósításához szükséges eszközök beszerzése támogatott.

Az 1. pontban meghatározott szempontok szerint kidolgozott komplex alapprogram országos elterjesztésében, a konzorciumvezető központi koordinációja és szakmai minőségbiztosítása mellett, a konzorciumi partnerek aktívan részt vállalnak.

 

3. Korszerű pedagógiai módszerek elterjesztése, szemléletváltás elősegítése az együttműködés, egyenrangúság, közösségi lét, normativitás alapelvek mentén, valamint a pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása

• a felsőfokú pedagógusképzés tartalmi-módszertani megújítása o                a pedagógusképzés módszertani képzési moduljának megújítása, a pedagógiaipszichológiai és a tantárgy-pedagógiai kurzusok kiegészítése és kipróbálása a korszerű pedagógiai módszertani eszköztár (komplex alapprogram) elemeivel, 
  • a pedagógusképzést nyújtó felsőoktatási intézmények felkészítése a kapcsolódó módszertani képzések megtartására
• a pedagógus-továbbképzési rendszer minőségi fejlesztése o         a komplex alapprogram képzési anyagainak és egyéb kapcsolódó módszertani segédletek kidolgozása, előállítása
  • a komplex alapprogram tanórai alkalmazására felkészítő akkreditált pedagógustovábbképzések megvalósításának a támogatása
• a szakmai megvalósítással összefüggő egyéb tevékenységek támogatása o a megvalósításhoz és az eredmények fenntartásához szükséges képzési keretek és feltételek biztosítása és a kapcsolódó fejlesztések megvalósítása

 

4. A komplex alapprogram bevezetésével, országos elterjesztésével összefüggő monitoring és egyéb támogató tevékenység

• a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését, ill. a lemorzsolódás megakadályozását támogató komplex alapprogram elterjesztésének folyamatos nyomon követése, a nyomonkövetési eredmények értékelése, valamint javaslatok készítése a beavatkozások korrekciójára vonatkozóan
• a program elterjesztését támogató pr és kommunikációs tevékenységek, tájékoztató események szervezése

 

Módosult szövegezés:

 

1. A befogadó, nyitottságra ösztönző intézményi nevelés-oktatás pedagógiai módszertani eszköztárának fejlesztése, az eredményesebb tanulást támogató módszerek kidolgozása, továbbfejlesztése

• a gyakorlatban alkalmazott, eredményes nevelési-oktatási pedagógiai módszertanok, módszertani ajánlások, hazai és nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtése, rendszerezése, disszeminációja
• a Nemzeti alaptanterv alapelveihez illeszkedő, a lemorzsolódás megelőzésére alkalmas pedagógiai módszertani eszköztár kidolgozása a 2007-2013-as programozási időszak eredményeinek – kiemelten a TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 kiemelt projektben kidolgozott komplex nevelési-oktatási programok – felhasználásával. Az eszköztár elemeit a 3.4.. A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások című pont „A komplex alapprogram elemei a következők” felsorolás a) – f) pontjai tartalmazzák.
• a pedagógiai módszertani eszköztár pedagógiai gyakorlatban történő eredményes alkalmazását támogató szolgáltatások fejlesztése, kapcsolódó ajánlások, módszertani útmutatók elkészítése, interaktív fejlesztő környezet kialakításának támogatása.

 

2. A kidolgozott pedagógiai módszertani eszköztár intézményi bevezetése és elterjesztésének támogatása a pedagógiai szemléletváltás elősegítése érdekében

• helyi igényekre reagáló, helyzetfeltáráson alapuló együttműködések kialakítása a bevont köznevelési intézményekkel,
• a heterogén tanulócsoportok nevelését-oktatását segítő módszertani fejlesztések általános elterjesztése folyamatba ágyazott képzések, illetve intézményközpontú támogatás segítségével, o a modellértékű programok intézményi bevezetéséhez szükséges feladatok ellátása, o 30-60-90 órás, illetve a 120 órás (komplex alapprogram) modellértékű programok továbbképzési anyagainak elkészítése és akkreditálása,
  • képzések megtartása a képzők számára
• a modellértékű programok elterjesztése o a kapcsolódó feladat – és képzési ütemterv kidolgozása o szakmai megvalósítók biztosítása, szakértők bevonása, humánerőforrás biztosítása o pedagógusok, intézményvezetők, tankerületi központ vezetők tájékoztatása, érzékenyítése
  • szakmai tevékenységek nyomonkövetése, minőségbiztosítása és utánkövetése o       a komplex alapprogram adaptálása során bevont intézmények mentorálása o hospitálás, támogató műhelyfoglalkozások, workshopok szervezése o     tudásmegosztás, hálózatfejlesztés, disszemináció 
• a szakmai megvalósítással összefüggő egyéb tevékenységek támogatása o az  aktív tanulást és önálló ismeretszerzést elősegítő tanítási-tanulási környezet kialakítása és a kapcsolódó eszközök beszerzése a bevont intézményekben.

 

Kizárólag a projekt céljához kapcsolódó, a projekt szakmai megvalósításához szükséges eszközök beszerzése támogatott.

 

3. Korszerű pedagógiai módszerek elterjesztése, szemléletváltás elősegítése az együttműködés, egyenrangúság, közösségi lét, normativitás alapelvek mentén, valamint a pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása

• a felsőfokú pedagógusképzés tartalmi-módszertani megújítása o                a pedagógusképzés módszertani képzési moduljának megújítása, a pedagógiaipszichológiai és a tantárgy-pedagógiai kurzusok kiegészítése és kipróbálása a korszerű pedagógiai módszertani eszköztár (komplex alapprogram) elemeivel, 

o a pedagógusképzést nyújtó felsőoktatási intézmények felkészítése a kapcsolódó módszertani képzések megtartására

• a pedagógus-továbbképzési rendszer minőségi fejlesztése
• a szakmai megvalósítással összefüggő egyéb tevékenységek támogatása o a megvalósításhoz és az eredmények fenntartásához szükséges képzési keretek és feltételek biztosítása és a kapcsolódó fejlesztések megvalósítása

 

4.        A         módszertani eszköztár       bevezetésével,          elterjesztésével        összefüggő            monitoring tevékenység

- a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését, ill. a lemorzsolódás megakadályozását támogató pedagógiai módszertani eszközök elterjesztésének folyamatos nyomon követése, a nyomonkövetési eredmények értékelése, valamint javaslatok készítése a beavatkozások korrekciójára vonatkozóan

 

5.   Egyéb támogató tevékenység

- a program elterjesztését támogató pr és kommunikációs tevékenységek, tájékoztató események szervezése

 

 

3. Módosult a Felhívás 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások fejezete

 

Eredeti szövegezés:

 

A projekt tervezés és megvalósítása során kérjük, vegye figyelembe, hogy a projektben létrehozott eredményeknek meg kell majd felelniük az alábbi elvárásoknak.

 

Közvetlen célcsoport:

• köznevelési intézmények (a lemorzsolódással, a végzettség nélküli iskolaelhagyással kiemelten érintett intézmények) vezetői, pedagógusai, pedagógiai munkát segítő szakemberei;
• az érintett felsőoktatási intézmények pedagógusai, pedagógus jelöltjei.

 

A projekt műszaki, szakmai tartalmának meghatározásához az alábbi elvárások figyelembe vétele szükséges:

 

A komplex alapprogram elemei a következők:

 

1. A heterogén tanulócsoportokban folyó differenciált fejlesztést támogató tanulási környezet megteremtése érdekében
   • a pedagógiai gyakorlatban, kiemelten a heterogén tanulói csoportok nevelése-oktatása terén alkalmazott, tanulói motivációt ösztönző tanulásszervezési módszerek és kooperatív tanulási eljárások alkalmazási lehetőségeinek kidolgozása

 

2. A digitális készségek fejlesztése keretében digitális-alapú iskolafejlesztő módszertani elem kidolgozása
   • A tanulók digitális kompetenciájának fejlesztését, a digitális írástudás magasabb szintre emelését, az iskolai és iskolán kívüli informatikai képzést támogató pedagógiai módszerek alkalmazása: digitális eszközhasználat, kommunikáció, információ-menedzsment és műveltség kialakítása.
   • A pedagógusok digitális tudásának bővítése, részükre a különböző tantárgyak oktatására létrehozott, az oktatás hatékonyságát javító, az órák játékosságát és élményszerűségét növelő digitális tananyagegységek megismertetése, alkalmazása.

 

3. A tanulói kompetenciák fejlesztése keretében logika-alapú iskolafejlesztő módszertani elem kidolgozása
   • A kulcskompetenciák, kiemelten a matematikához és a természettudományokhoz szükséges kompetenciák, illetve a logikai gondolkodás fejlesztését elősegítő fejlesztő módszertanok elterjesztésének támogatása.

 

4. Élményszerű, a testmozgáson és mozgásos tanuláson alapuló módszerek és tevékenységek kidolgozása és integrálása a tanulási folyamatba
   • A korosztály-specifikus mozgáskoordináció és gyorsaságfejlesztés módszertanának megismerése, adaptálásának köznevelési intézményi szintű elősegítése. 

 

5. A művészi készségek és kompetenciák fejlesztése keretében művészet-alapú iskolafejlesztő módszertani elem kidolgozása
   • Olyan személyiség- és gyermekközpontú módszerek alkalmazásának a támogatása, amelyek művészeti módszertani programokkal elősegítik a különböző képességű tanulók integrált nevelését-oktatását, erősítik a művészeti tevékenységek személyiség-és közösségfejlesztő szerepét. 

 

6. Életvezetéshez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése keretében az adaptív életgyakorlat elmélyítését támogató módszertani elem kidolgozása
   • Az eredményes életvezetés megalapozása közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás és tevékenységformák kialakításával.

 

A projektmenedzsmenttel szembeni elvárások:

• A konzorciumvezetőnek vállalnia kell, hogy a projekt menedzsmentjének ellátása érdekében az alábbi személyeket a projekt teljes időtartama alatt biztosítja: - projektmenedzser

- pénzügyi vezető

 

• A projektgazdának vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy (projekt)menedzsment tapasztalatokkal rendelkező projektmenedzsert alkalmaz munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében, akinek munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 40 órát. A projektmenedzsernek felsőfokú végzettséggel és legalább 3 éves uniós finanszírozású projektekben szerzett szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a projektmenedzsment területén
• A projekt pénzügyi végrehajtásának biztosítása érdekében a projektgazdának vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy pénzügyi vezető alkalmazását is munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében, akinek a munkára fordított ideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 20 órát. A pénzügyi vezetőnek szakirányú felsőfokú végzettséggel és 3 éves releváns szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. 
• A projektmenedzsmenti feladatok gördülékeny ellátása érdekében lehetőség van munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében 1 fő projektasszisztens alkalmazására.

 

A konzorciumi tag számára is lehetőség van önálló projektmenedzsment biztosítására, figyelembe véve a projektmenedzsmentre vonatkozó százalékos korlátot (ld. a jelen felhívás 5.7 Az elszámolható költségek mértékére, illetve arányára vonatkozó elvárások pontját).

 

Szakmai vezetéssel kapcsolatos elvárások:

A konzorciumvezetőnek és a konzorciumi tagnak vállalnia kell, hogy a kiemelt projekt teljes időtartama alatt, a projekt szakmai feladatainak megfelelő színvonalú ellátása érdekében egy-egy szakmai vezetőt alkalmaz munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, akiknek a munkára fordított ideje a projektben bizonyíthatóan eléri egyenként legalább a heti 20 órát. A szakmai vezetőknek felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

 

A projektmenedzsmenttel kapcsolatos szervezeti feltételek:

• A kiemelt projekt irányítási struktúráját átláthatóan, írásban szükséges rögzíteni, amely egyértelműen tartalmazza a különböző szintű, projektmenedzsmentben részt vevő vezetők feladatait és hatásköreit.
• A programon, szükségletek szerint alprogramokon belül megvalósításra kerülő tevékenységeket, szakmai indokok alapján részfeladatokra szükséges bontani.
• A részfeladatokat úgy kell meghatározni, hogy a részfeladatokért vállalt felelősség és átláthatóság

ne sérüljön.

 

A fejlesztéssel érintett intézmény kör kiterjed az állami és nem állami fenntartásban lévő alábbi köznevelési intézményekre: a nemzeti köznevelésről szóló  2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés

szerinti

• általános iskola továbbá az Nkt. 20. § (1) bekezdés szerinti
• egységes iskola vagy összetett iskola
• közös igazgatású köznevelési intézmény

 

A többcélú intézmények közül kizárólag az általános iskolai nevelés-oktatást ellátó intézményegységek vonhatóak be.

 

Módosult szövegezés:

 

A projekt tervezés és megvalósítása során kérjük, vegye figyelembe, hogy a projektben létrehozott eredményeknek meg kell majd felelniük az alábbi elvárásoknak.

 

Közvetlen célcsoport:

• köznevelési intézmények (a lemorzsolódással, a végzettség nélküli iskolaelhagyással kiemelten érintett intézmények) vezetői, pedagógusai, pedagógiai munkát segítő szakemberei;
• az érintett felsőoktatási intézmények pedagógusai, pedagógus jelöltjei.

 

A projekt műszaki, szakmai tartalmának meghatározásához az alábbi elvárások figyelembe vétele szükséges:

 

A fejlesztett pedagógiai módszertani eszköztáraknak az alábbi elemek valamelyikéhez kapcsolódniuk kell. Konzorciumi szinten azonban biztosítani szükséges, hogy az itt felsorolt valamennyi elem megvalósul a pedagógus továbbképzések szintjén. A kialakított akkreditált pedagógus továbbképzéseknek legalább 30 órásaknak kell lenniük.

 

1. A heterogén tanulócsoportokban folyó differenciált fejlesztést támogató tanulási környezet megteremtése érdekében
   • a pedagógiai gyakorlatban, kiemelten a heterogén tanulói csoportok nevelése-oktatása terén alkalmazott, tanulói motivációt ösztönző tanulásszervezési módszerek és kooperatív tanulási eljárások alkalmazási lehetőségeinek kidolgozása

 

2. A digitális készségek fejlesztése keretében digitális-alapú iskolafejlesztő módszertani elem kidolgozása
   • A tanulók digitális kompetenciájának fejlesztését, a digitális írástudás magasabb szintre emelését, az iskolai és iskolán kívüli informatikai képzést támogató pedagógiai módszerek alkalmazása: digitális eszközhasználat, kommunikáció, információ-menedzsment és műveltség kialakítása.
   • A pedagógusok digitális tudásának bővítése, részükre a különböző tantárgyak oktatására létrehozott, az oktatás hatékonyságát javító, az órák játékosságát és élményszerűségét növelő digitális tananyagegységek megismertetése, alkalmazása.

 

3. A tanulói kompetenciák fejlesztése keretében logika-alapú iskolafejlesztő módszertani elem kidolgozása
   • A kulcskompetenciák, kiemelten a matematikához és a természettudományokhoz szükséges kompetenciák, illetve a logikai gondolkodás fejlesztését elősegítő fejlesztő módszertanok elterjesztésének támogatása.

 

4. Élményszerű, a testmozgáson és mozgásos tanuláson alapuló módszerek és tevékenységek kidolgozása és integrálása a tanulási folyamatba
   • A korosztály-specifikus mozgáskoordináció és gyorsaságfejlesztés módszertanának megismerése, adaptálásának köznevelési intézményi szintű elősegítése. 

 

5. A művészi készségek és kompetenciák fejlesztése keretében művészet-alapú iskolafejlesztő módszertani elem kidolgozása
   • Olyan személyiség- és gyermekközpontú módszerek alkalmazásának a támogatása, amelyek művészeti módszertani programokkal elősegítik a különböző képességű tanulók integrált nevelését-oktatását, erősítik a művészeti tevékenységek személyiség-és közösségfejlesztő szerepét. 

 

6. Életvezetéshez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése keretében az adaptív életgyakorlat elmélyítését támogató módszertani elem kidolgozása
   • Az eredményes életvezetés megalapozása közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás és tevékenységformák kialakításával.

 

A projektmenedzsmenttel szembeni elvárások:

• A konzorciumvezetőnek vállalnia kell, hogy a projekt menedzsmentjének ellátása érdekében az alábbi személyeket a projekt teljes időtartama alatt biztosítja: - projektmenedzser

- pénzügyi vezető

 

• A projektgazdának vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy (projekt)menedzsment tapasztalatokkal rendelkező projektmenedzsert alkalmaz munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében, akinek munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 40 órát. A projektmenedzsernek felsőfokú végzettséggel és legalább 3 éves uniós finanszírozású projektekben szerzett szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a projektmenedzsment területén
• A projekt pénzügyi végrehajtásának biztosítása érdekében a projektgazdának vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy pénzügyi vezető alkalmazását is munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében, akinek a munkára fordított ideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 20 órát. A pénzügyi vezetőnek szakirányú felsőfokú végzettséggel és 3 éves releváns szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. 
• A projektmenedzsmenti feladatok gördülékeny ellátása érdekében lehetőség van munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében 1 fő projektasszisztens alkalmazására.

 

A konzorciumi tag számára is lehetőség van önálló projektmenedzsment biztosítására, figyelembe véve a projektmenedzsmentre vonatkozó százalékos korlátot (ld. a jelen felhívás 5.7 Az elszámolható költségek mértékére, illetve arányára vonatkozó elvárások pontját).

 

Szakmai vezetéssel kapcsolatos elvárások:

A konzorciumvezetőnek és a konzorciumi tagnak vállalnia kell, hogy a kiemelt projekt teljes időtartama alatt, a projekt szakmai feladatainak megfelelő színvonalú ellátása érdekében egy-egy szakmai vezetőt alkalmaz munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, akiknek a munkára fordított ideje a projektben bizonyíthatóan eléri egyenként legalább a heti 20 órát. A szakmai vezetőknek felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

 

 

 

A projektmenedzsmenttel kapcsolatos szervezeti feltételek:

• A kiemelt projekt irányítási struktúráját átláthatóan, írásban szükséges rögzíteni, amely egyértelműen tartalmazza a különböző szintű, projektmenedzsmentben részt vevő vezetők feladatait és hatásköreit.
• A programon, szükségletek szerint alprogramokon belül megvalósításra kerülő tevékenységeket, szakmai indokok alapján részfeladatokra szükséges bontani.
• A részfeladatokat úgy kell meghatározni, hogy a részfeladatokért vállalt felelősség és átláthatóság ne sérüljön.

 

A fejlesztéssel érintett intézmény kör kiterjed az állami és nem állami fenntartásban lévő alap- és középfokú köznevelési intézményekre.

 

 

4. Módosult a Felhívás 3.4.2. Mérföldkövek tervezésével kapcsolatos elvárások fejezete

 

Eredeti szövegezés:

 

A projekt megvalósítása során legalább az alábbi mérföldköveket szükséges tervezni:

1. mérföldkő: a komplex alapprogram koncepciójának kidolgozása, a kapcsolódó képzési anyagok elkészítése 2017. június 30-ig.
2. mérföldkő: a támogatási szerződés megkötésétől számított 12 hónapon belül kezdeményezi kifizetési igénylés benyújtásával a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását
3. mérföldkő: a komplex alapprogram elterjesztéséhez kapcsolódó pilot program elindítása legalább 100 intézményben 2017. december 31-ig
4. mérföldkő: a képzésben, átképzésben részt vevő pedagógusok száma eléri a 6.000 főt, valamint a kifizetési igénylések benyújtása eléri a megítélt támogatás legalább 25%-ának felhasználását 2018. december 31-ig 
5. mérföldkő: a komplex alapprogram elterjesztése keretében legalább 1.500 intézmény bevonásra kerül, valamint legalább 35.000 pedagógus továbbképzése valósul meg, valamint a kifizetési igénylések benyújtása eléri a megítélt támogatás legalább 40%-ának felhasználását 2021. június 30-ig.
6. mérföldkő: a fizikai befejezés időpontjára, a fizikai befejezésig teljesítendő indikátorok és műszaki szakmai eredmények 100 %-ban teljesülnek. Az összes elszámolható költség legalább 95 %-áról kifizetési igénylés kerül benyújtásra.

 

Módosított szövegezés:

 

A projekt megvalósítása során legalább az alábbi mérföldköveket szükséges tervezni:

1. mérföldkő: a komplex alapprogram koncepció 1.0 verzió kidolgozása, a képzéshez kapcsolódó akkreditációs anyagok akkreditációra benyújtása 2017. december 31-ig.
2. mérföldkő: a támogatási szerződés megkötésétől számított 12 hónapon belül kezdeményezi kifizetési igénylés benyújtásával a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását
3. mérföldkő: a komplex alapprogram elindítása legalább 100 intézményben valamint a kifizetési igénylések benyújtása eléri a megítélt támogatás legalább 25%-ának felhasználását 2018.

szeptember 30-ig

4. mérföldkő: a képzésben, átképzésben részt vevő pedagógusok száma eléri a 6.000 főt  2018. december 31-ig 
5. mérföldkő: a képzésben, átképzésben részt vevő pedagógusok száma eléri a 16.000 főt, valamint a kifizetési igénylések benyújtása eléri a megítélt támogatás legalább 55%-ának felhasználását 2019. október 31-ig
6. mérföldkő: a képzésben, átképzésben részt vevő pedagógusok száma eléri a 26.000 főt, valamint a kifizetési igénylések benyújtása eléri a megítélt támogatás legalább 75%-ának felhasználását 2020. október 31-ig
7. mérföldkő: a fizikai befejezés időpontjára, a fizikai befejezésig teljesítendő indikátorok és műszaki szakmai eredmények 100 %-ban teljesülnek Az összes elszámolható költség legalább 95 %-áról kifizetési igénylés kerül benyújtásra.2021. szeptember 30-ig

 

Kapcsolódó felhívás:

https://www.palyazat.gov.hu/efop-312-16-a-pedaggusok-mdszertani-felksztse-a-vgzettsg-nlkli-iskolaelhagys-megelzse-rdekben